Történelmi adatok

Bogyoszló falu első írásos említése Jakó Zsigmond valamint Ordentlich Iván szerint 1436-ból származik Bogyozlo alakban. A név eredetét az idők folyamán többféleképpen magyarázták. Egyesek szerint a név Bolászló (Boleszláv) váci püspök nevéből származik, akinek talán birtokai lehettek itt is, mint máshol Bihar megye területén. Egy másik vélemény szerint a Bogyoszló név két szláv szó összekapcsolásával jött létre „Bogu slava” (Jelentése: Istennek hála). Amennyiben a szláv eredeztetést fogadjuk el, akkor minden bizonnyal a falu már a honfoglalás előtt is létezhetett, hiszen történelmi tény, hogy szlávok is éltek e vidéken.

Ezt az Érmellékkel határos vidéket a Kuplon, Ákos, Gutkeled családok kapták, illetve birtokolták. A falu eleinte magyar királyi birtok volt, pontosabban a XII. században a magyar királynő Szatmár és Bihar megyében levő birtokaként tartották számon. Később a falu a Létényi család birtokába került, amely azonban 1512-ben örökös nélkül kihalt, ekkor Bogyoszló a nagyváradi római katolikus püspökség tulajdona lett. A falu ebben az időben a kisebb települések sorába tartozott.

  A török pusztítás Bogyoszlót sem kerülte el. Volt idő, amikor a falu teljesen lakatlan volt, a lakosok elpusztultak, elvándoroltak, vagy pedig a környező erdőkben, nádasokba kerestek menedéket. A veszély elmúltával a lakosok visszatértek otthonaikba, a XVI. Század végétől illetve a XVII. Század elejétől kezdve a falu lassan újra benépesedett.

  Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc óriási változást hozott Bogyoszló lakóinak életében. Eltörölték a jobbágyságot, s az immár szabad lakosság a római katolikus püspökség birtokából 300 hold szántóterületet, valamint 840 hold erdőt kapott. Az 1862-es tűzvész elpusztította a falu északi részét. Leégett a templom és a parókia is, ekkor vált a lángok martalékává az egyház irattárában levő okmányok, dokumentumok nagy része. 1955-től Albis falu Bogyoszló községhez tartozik.